... a tarisznyájába, a Petki Farkas leányainak a könyvébe.
Az ég borult volt, mintha velünk érezne; s aggódtam, hogy esni fog, de nem esett.
Akkor már nem is a kökényes aljra mentem, hanem fel. Hiszen egyszer láthatnak.
És néztünk egymásra szomorún, hosszasan. Mintha mind a ketten be akarnánk vésni az emlékezetünkbe egymásnak a vonásait.
Én ... |
